Izgalmasabbnál izgalmasabb kézműves foglalkozásokban bővelkedett az elmúlt időszak. Az „Én vagyok…” mondások ihletésében vállalkozó kedvű fiataljaink vesszőfonással („Én vagyok a szőlőtő…”), adventi gyertyaöntéssel („Én vagyok a világ világossága…”), mézeskalács készítéssel („Én vagyok az élet kenyere…”) és gyöngyfűzéssel tölthették több ízben is estéiket az Internátusban, amelyre a debreceni diákokat is várták,Olvass tovább

Az első adventi vasárnap előtti estén diákpréceszre gyűlt össze az internátus ifjúsága. A régi időket elevenítettük fel, amikor még a Kollégium diáksága maga szervezte és vezette a szombat esti imaórát. Ezúttal a diákok zenével, énekkel, vetített képes elcsendesedéssel, bizonyságtétellel és igei gondolatokkal kezdték az ünnepvárás időszakát. Az alkalmat tovább színesítette,Olvass tovább

Pénteken éneklés és igeolvasás mellett a diákság együtt gyújtotta meg az iskola koszorúján az első gyertyám emlékezve, hogy „egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!” (Ézsaiás 9,5)Olvass tovább